2012. november 12., hétfő

05. A hercegem


Bocsi a rövid részért, de 3 komi után jön a kövi és az hosszabb lesz.;)

5. A hercegem

Én is boldog voltam. Tudtam, hogy mindenki rendben van. Vagyis nagyjából mindenki. Louis és Gabi összejöttek, de ezt még csak a fiúkkal tudatták. Ugyan is, miután visszamentek Londonba lesz egy interjú, amiben majd bejelentik, hogy Lou és El szakítottak. Majd a következő ilyen lehetőségnél mondják csak el, hogy Louis-nak lett egy új barátnője. Addig viszont sehol sem mutatkozhatnak együtt. Harry is boldog, bár szerintem megint valami 40-es csajjal van. Liam-mel minden rendben (látszólag). És én. Hát igen, én még mindig várok, hogy a szőke hercegem észrevegyen. Tudja egyáltalán, hogy létezek? Pff. Jó kezdet. Csak így tovább és talán mire elmennek derengeni fog neki, hogy volt egy csaj, akinél lakott kb. 1 hétig. Mindegy. Az én problémám a legelhanyagolhatóbb. Ez tuti. Abban viszont már nem vagyok ennyire biztos, hogy Niall túltette magát a szakításon. Majd holnap beszélek vele. Mára kifáradtam. Aludjunk! Hm, végre egy jó ötlet! – Jó éjt, srácok! Lassan azért ti is menjetek aludni, oké? – mondtam totál fáradtan.
– De még csak éjfél múlt! – háborodott föl Harry. Ehhez már túl fáradt voltam.
– Oké, akkor csak annyit kérek, hogy NE legyetek hangosak, ez megoldható? – kérdeztem.
– Persze, jó éjt! – intett le Liam.
– Jó éjt… - mondtam, majd bementem a szobámba, ledobtam magam az ágyra és már aludtam is.

*Másnap reggel*

A Little Things-re ébredtem. Majd éreztem, hogy valaki felnyög a hangzavarra.
– Jó, már ki is kapcsoltam! – mondtam, majd gyorsan kikapcsoltam. Aztán esett le. Ki aludt velem az éjjel? – Amúgy ki vagy? – kérdeztem miközben megpróbáltam felkelni. Na, igen. Ez reggel hatkor nem olyan könnyű, ráadásul tegnap sokáig fent voltunk és ma suli… bah…
- Neked is jó reggelt. – mondta kelletlenül. Azonnal felismertem a hangját.
– Niall, te mit keresel az ágyamban? – kérdeztem és igyekeztem megőrizni a hidegvéremet. Nem volt könnyű. Niall Horan velem egy ágyban. Meddig aludtam? Vagy mi történt, amire én nem emlékszem?
– Próbálok aludni! – mondta morcosan, majd felém dobott egy párnát, jelezve, hogy fogjam be.
– De… miért pont az én ágyamban? – kérdeztem miközben visszahasaltam és könyökeimmel megtámasztottam magam. Nem nagyon érdekelt a suli, most, hogy Ő itt fekszik az ágyamban. Erre a kérdésre nem válaszolt, csak a fejére rakott egy párnát és elkezdett horkolni.
– Hahó! Kérdeztem valamit! – mondtam és levettem e fejéről a párnát. Kezdett fogyni a türelmem.
– Mert veled akartam lenni! – feleli hirtelen, majd mikor nem hallja, hogy válaszolnék, kinyitja a szemét és rám néz. Éreztem, hogy kezdek pirulni. Gyorsan lehajtottam a fejem, hogy csak a hajam lássa. A gondolatok csak úgy cikáztak a fejemben. Lehet hogy tegnap ittak és még nem józanodott ki teljesen? Vagy tényleg velem akart lenni? És csak aludtunk, vagy más is történt? És ha igen, akkor arra miért nem emlékszem? És miért nem tudok ránézni anélkül, hogy elpirulnék?
– Hahóó!! Föld hívja Renit! – halottam meg hangját.
– Tessék? Bocsi, nem figyeltem. – mondtam és éreztem, hogy megint elpirulok.
– Azt kérdeztem, hogy mi a baj? – mondta kedvesen. – Szóval? Mi a baj? – kérdezte és óvatosan az állam alá nyúlt és picit megemelte, kényszerítve, hogy nézzek a szemébe.
– Semmi, csak… Nem tudom elhinni, hogy ezt komolyan gondoltad… - nyögtem ki.
– Mármint azt hogy veled akartam lenni? – kérdezte és láttam az arcán, hogy ezt most nem nagyon érti. – Most nem vagyok képben. Harry azt mondta, hogy bejövök neked. Ez igaz? – kérdezte én meg megígértem magamnak, hogy, ha találkozok vele azt meg fogja bánni… Sóhajtottam.
– Mást is mondott? – kérdeztem.
– Nem. – mondta határozottan. Hittem neki.
– És te…? Mármint én neked…? – dadogtam tök bénán.
– Igen. – sóhajtott.
– Úristen… - mondtam suttogva és nem akartam elhinni, hogy ez tényleg velem történik…
- De neked… van pasid? – nyögte ki. Láttam, hogy nagyon nehéz volt neki kimondani és ez szörnyen jól esett. Elvigyorodtam.
– Nincs. Legalább is… még nincs. – mondtam. Erre megragadta a karom és magához rántott.
– Szeretnéd, hogy én legyek? – kérdezte, mire bólintottam. Óvatosan magához húzott és megcsókolt. Egyből visszacsókoltam és kezeimet a nyaka köré fontam. Boldog voltam. Elmondhatatlanul boldog.

*Eközben a konyhában*

*Gabi szemszöge

- Na, mit kértek reggelire? – kérdezte vigyorogva.
– Nekem mindegy, csak ne gyújtsd fel a konyhát. – mondtam mosolyogva.
– Ajj, abban hol a buli? – mondta elszomorodva. Felálltam és odamentem, mire magához húzott és megcsókolt. A fiúk elkezdtek „húú”-zni. Mire elszakadtam Louis-tól és nyelvet öltöttem rájuk.
– Louis! A barátnőd kinyújtotta ránk a nyelvéééét!! – nyávogta Harry.
– Te meg árulkodsz. – mondta egyszerűen és elkezdte felvágni a banánt (?).
– Tényleg, nem tudja valaki, hogy hol van Niall? Tegnap este óta nem láttam. – jutott eszembe. – Szerintem… - kezdte Liam, de itt megakadt.
– Szerinted…? – kérdeztem csípőre tett kézzel.
– Semmi, semmi… - mondta.
– Tudsz valamit? – kérdezte Zayn is.
– Nem, dehogy… - válaszolta kicsit túl hamar.
– Liam babának van egy kis titkocskája, a kérdés, hogy elmondja nekünk, vagy sem? – hajolt oda Louis. Mire a mondat végére ért már mindenki nevetett. Kivéve Liam. 

4 megjegyzés: