17. A bál
Meg is hoztam az új részt!:) Nem lett olyan nagy szám, de a következö már az lesz, amit igyekszek hamar hozni..;) Túl vagyunk, az 1100 old. megtekintésen, amit mindenkinek nagyon köszönök!<3Hát, aki még nem hallotta volna, Harry bejelentését, ami nagyjából annyi, hogy Haylor hivatalos. Megvan róla a véleményem nekem is, de most inkább nem kürtölném világgá. Nem is húzom tovább. Kellemes olvasást!:) Komizni ér.;) És még egyszer minden kedves olvasómnak Boldog új évet!♥
Miután lezuhanyoztam, rendbetettem a hajam és felöltöztem,
letrappoltam reggeli-ebédet csinálni.
- Oh, jó reggelt! – köszöntem Liam-nek, mikor megláttam a
konyhában.
- Neked is! Hogy-hogy ilyen korán fent vagy?
- Korán?! Fél tizenkettő múlt! – néztem az órára.
- Hát, ahhoz képest, hogy valamikor 5-6 óra fele aludtatok el… -
nevetett.
- Ja, kemény buli volt… - mosolyodtam el, ahogy eszembe jutott.
- Hallottuk. Vagyis a többiek hallották. – itt elég furán
nézhettem rá, mert elvigyorodott és elkezdte megmagyarázni. – Tudod, amikor
elmentünk aludni és meghallottalak titeket… hát… ilyenkor jön jól a
vészhelyzetre elrakott füldugó. – kacsintott.
- Nem rossz… - bólintottam elismerően.
- Kösz. – mondta, majd egyszerre tört ki belőlünk a nevetés.
- Ah, nem lehetet volna halkabban? Valaki még aludni szeretne! –
jött le mérgesen Zayn.
- Bocsi, méregzsák. – mosolyogtam még mindig.
- Csöndbe maradtok?
- Oké, lejjebb vesszük a hangerőt. – sóhajtottam.
- Köszi, akkor én mentem visszafeküdni. – rohant fel.
- Szép álmokat! – kiáltottam utána, mire Liam felröhögött.
- Css! – tettem az ujjam a szám elé, nehogy Zayn megint lejöjjön.
- Oké, bocsi. De ez akkor is jó volt.
- Köszi. – rántottam meg a vállam.
- Alap. De azért remélem 13-14 körül föl fognak kelni, mert még
készülődni is kéne…
- Mire? – kíváncsiskodtam.
- Este ilyen hivatalos bál lesz, amire kötelező elmenni és jöhet
velünk kísérő. Niall nem mondta? – csodálkozott.
- Nem, ez valahogy kimaradt.
- Biztos neki is kiment a fejéből. Mint a többieknek.
- Ahh, de jó, akkor most mehetek shoppingolni? – nyavalyogtam.
- Ha szeretnél jönni.
- Egyáltalán nincs kedvem hozzá, de Niall miatt szívesen
megteszem.
- Ez kedves gesztus.
- Ugye? Néha már túl nagy szívem van… - gondolkodtam el.
- Nem egészen erre gondoltam, de ahogy akarod. – tette fel a
kezeit.
- Haha. – löktem meg finoman.
- Oké, oké. Nem vagy éhes?
- De, nagyon! Mondd, hogy csináltál valamit! – könyörögtem, mire
elnevette magát.
- Hát, mivel én normálisan tudtam aludni az este, csináltam
reggelit, de gondolhattam volna, hogy 11 előtt senki sem kel föl.
- Én megeszem! – tettem fel rögtön a kezem.
- Oké, de hagyj Niall-nek is! – mosolygott Liam és lerakta elém a
kajával teli tányért.
- Ebből hagyjak Niall-nek, vagy tettél neki félre?
- Tettem félre, edd meg nyugodtan!
- Köszönöm! – sóhajtottam fel boldogan, majd befaltam a kaját.
- Fú, szerintem ez új rekord! – nevetett Liam.
- Megdöntöttem Niall rekordját? – csodálkoztam.
- Milyen rekordomat döntötte meg és ki? – jött le Niall a lépcsőn.
– Amúgy jó reggelt! – köszönt.
- Jó reggelt, Kicsim! – adtam egy puszit a szájára.
- Szia. – húzott magához. – Szóval, milyen rekord, mi van?
- Majd később elmagyarázom, haver. Szerintem kajálj meg, vegyél be
egy Aszpirint és feküdj még vissza arra a két órára. – mosolygott kedvesen
Liam, és a barátom elé is lerakott egy tányért.
- Milyen két óra? – kérdezte Niall, miközben nagy nehezem
elváltunk és leült kajálni.
- Egy körül már készülődni kéne a bálra, tudod!
- Bakker, teljesen kiment a fejemből! – csapott a homlokára, majd
rám nézett.
- Nyugi, Liam már mindent elmondott és szívesen elmegyek veled! –
mosolyogtam rá. Még másnaposan is olyan aranyos volt!<3
- Köszi. – vigyorgott rám teli szájjal, mire elröhögtem magam.
- Nincs mit, csak először inkább edd meg a kaját, és utána
beszélj. Kérlek!
- Ja, bocsi. – mondta, miután lenyelte az utolsó falatot.
- Tessék. – tette elé Liam a gyógyszert és egy pohár vizet.
- Kösz, tesó. Amúgy te hogyan tudtál tegnap abban a hangzavarban
aludni?
- Egy szó: füldugó. – kacsintott a barna.
- Ahh, ezért már megéri józannak maradni… Legközelebb nem iszom
ennyit… - ömm… érdekes elhatározás, na, majd meglátjuk. ;)
- Ahhoz sok sikert! – veregette hátba Liam, majd elvette a
tányért, és berakta a mosogatógépbe. Én közben próbáltam visszafojtani a
nevetésemet.
- Kösz… - szomorodott el a szöszi.
- Na, én majd segítek! – simítottam végig a karján.
- Azt viszont őszintén köszönöm! – mondta boldogan, majd az ölébe
húzott és megcsókolt. Most az sem érdekelt, hogy Liam néz-e minket.
- Szeretlek. – suttogtam, miután levegőhiány miatt ajkaink
elváltak.
- Én jobban. – vigyorgott, majd megfogott a térdhajlatomnál és a
hátamnál, és felvitt a szobájába. – Alszol velem, ha szépen megkérlek? –
vetette be a kiskutya szemeket.
- Persze. – adtam meg magam.
*Gabi szemszöge
- Bakker… mennyi az idő? – nyöszörögtem. – Hahó! Valaki? – körbe
néztem és egy lélek sem volt bent, rajtam kívül.
Sóhajtottam egyet, majd elmentem zuhanyozni, felöltözni, és
valahogy megcsinálni a hajamat. Mikor lementem – már emberi külsővel – első
dolgom volt a hűtő átkutatása.
- Azt buktad. Niall már volt lent. – szólalt meg Eleanor.
- Persze, hozd csak rám a szívbajt! – üvöltöttem rá.
- Css! – szólt rám Liam. – Niall meg Reni még visszaaludt!
- Bocsi, de ez a csaj úgy megijesztett, hogy majdnem…
- Oké, ne haragudj, nem tudtam, hogy ennyire ijedős vagy. –
kacsintott El.
- Oké, ez inkább hagyjuk. – szólt közbe megint Liam. – Gabi, neked
is van valami ruhád, amit föl tudsz venni a bálra?
- Ó, hogy az a… Teljesen ki ment a fejemből! Na, gyere! – ragadtam
meg barátnőm karját és felvonszoltam Niall szobájához.
- Oké, most akkor mindkettőt felkeltjük. – vázoltam fel tömören a
tervet, majd csöndben bementünk.
- Mehet? Háromra! – suttogtam. – Egy, kettő… - a hármat már csak
az ujjaimon mutattam, majd elordítottuk magunkat.
- RENII, KELLJ FEL!
- Húzzatok vissza, aludni! – nyöszörgött, majd a fejére húzott egy
párnát. Hát jó, ha harc, hát legyen harc!
- Na, arról szó sem lehet! Most szépen felkelsz, megcsináljuk a
hajad, meg a sminked és elmegyünk shoppingolni! – téptem ki a kezéből a párnát.
- Menj a francba! – fordult Niall felé.
- Ne akard, hogy a pasid is szenvedjen. – fenyegettem.
- Megkérem Louist és Harryt, hogy dobjanak titeket a medencébe, és
utána már tuti békén hagytok. – szólalt meg a szőke, mire Reni elröhögte magát.
- Na, jó. Mennyi az idő? – adta meg magát barátnőm.
- Fél egy múlt. – néztem az órára.
- Akkor én megyek. Szeretlek. – puszilta meg Niallt, majd felkelt
és behúzott minket a fürdőbe.
- Na, akkor csináljátok meg a hajam. Ha olyan nagy a szátok. –
nyomta a kezembe a fésűt.
Hamar megvoltunk vele. Miután megint átöltöztünk, mert – szerintem
– ilyen ruhákba, amibe itthon vagyunk, nem mehetünk ki. Szóval ezeket vettük
fel:
 |
| Gabi ruhája |
 |
| Eleanor ruhája |
 |
| és az én ruhám.:') |
| - Indulhatnánk? Még ma, ha lehet. – gúnyolódott Reni. |
- Oké, mehetünk. – néztem magunkon végig elégedetten.
- Végre. – sóhajtottak fel.
Hát… nem fogok hazudni, minden egyes boltot végigjártunk, mert úgy
voltunk vele, hogy ha már elmentünk így hármasban, akkor ne csak a báli ruhákat
nézegessük. Vettünk három pulcsit:
Asszem' egyértelmű, hogy melyiket kinek.;) Háromra végeztünk is a vásárlással és beültünk egy mekibe.
- Én még nem vagyok annyira kajás… - jegyezte meg Reni. – De azért
iszok egy shake-et, ha már itt vagyunk. – mosolygott rám.
- Veled tartok! – mondta El.
- Jó, én akkor is eszek egy sajtburgert! – nyújtottam ki a
nyelvemet.
*Reni szemszöge
- Jó, én akkor is eszek egy hamburgert! – nyújtotta ki a nyelvét.
Mivel nem tudtam jobb védekezést, vagy támadást, ezért én is
kinyújtottam rá a nyelvemet. Az már más kérdés, hogy Eleanor kiröhögött. Ez
igen is komoly harc volt.
- Lányok, mi jövünk! Légy szi’. – mondta a barna barátnőm.
- Oké, oké. – mondtam, és normálisan viselkedtem.
- Há! Én nyertem! – egyenesedett fel Gabi, mire én egy
szemforgatással válaszoltam. Komolyan, sosem fog felnőni.
Miután elpusztítottuk a kaját, már mentünk is haza. Ötre otthon is
voltunk.
- Hol voltatok ilyen sokáig? – vont kérdőre Liam.
- Vásároltunk. – vontam meg a vállam.
- Négy órán keresztül? – kerekedett el a szeme.
- Minden boltot végig jártunk! – védekezett Gabi.
- Jó, mindegy. – sóhajtottam. – Siessünk, van kb. egy óránk
elkészülni!
- Hogy mennyi?! – kiáltott fel szőke barátnőm.
- Jól hallottad, szöszi. – helyeselt Zayn. – Ja, amúgy Dani-ék
rátok vártak.
- Dani, Perrie! Gyertek fel a fürdőszobába! – szólt nekik Gabi.
- Gabi! – üvöltöttem le az emeletről.
- Jövünk! – hallottam a dübörgést.
- Lányok, megvagytok? – kopogott be Harry a fürdőszobába.
- Persze, egy perc! – kiáltottam vissza. – Oké, minden megvan?
- Aha, szerintem tök jó lett! – vigyorgott Gabi a tükörképét
nézegetve.
- Na, akkor gyerünk le Miss Ego. – röhögtem.
- Elnézést. – tolt félre az ajtó elől. – Miss Ego megy elől. –
vetett rám szúrós pillantást.
- Ahogy óhajtja. – pukedliztem, a többiek persze már a hasukat
fogták a röhögéstől.
- Harry! Menj le a többiekhez! – üvöltött ki Gabi.
- Oké! – jött a válasz, és hallottuk is a dübörgést, ahogy lement
a lépcsőn.
Még egyszer végignéztünk magunkon, és el kellett ismernem, tényleg
nem is volt olyan rossz:
.jpg) |
| Gabi ruhája |
.jpg) |
| Perrie ruhája |
.jpg) |
| Danielle ruhája |
.jpg) |
| Eleanor ruhája |
.jpg) |
| és az én ruhám.:) |
Sorba levonultunk és néztük, ahogy a fiúknak csöpög a nyála. Jó,
ez így undin hangzik, de vicces volt látni.
- Fiúk… csukjátok be a szátokat! – nevetett Danielle.
- Ja, igen… bocsi. – tért magához Liam, majd lassan a többiek is.
- Te is jól nézel ki öltönyben. Olyan… szexi. – pusziltam meg.
Két kocsival mentünk, egyikbe a lányok, másikba a fiúk.
*a bálon*
Pont olyan volt, mint amilyenre számítottam. Híres emberek,
pezsgő, jazz zenekar.
- És, ez lenne az a hivatalos bál? – kérdezte Gabi meglepetten.
- Ja, évről évre rosszabb. – sóhajtott Harry.
- Legalább pezsgő van… - próbálta Dani feldobni a helyzetet.
- Ja, nézzük a jó oldalát. – mosolyodott el Niall.
- Pia! – üvöltött Zayn.
- Ha így folytatod, én, letagadlak. – válaszoltam neki.
- Most miért? – nézett rám kétségbeesetten, mire felnevettem.
- Mindegy, csak vicceltem.
- Na, azért. – kacsintott, mire elmosolyodtam.
- Pezsgőt? – jött oda hozzánk Niall.
- Köszi. – vettem el az egyik poharat.
- Hé! Mire koccintsunk? – kérdezte Pezz.
- A répákra! – jött egy ötlet, természetesen Louis-tól.
- Valami értelmes? – néztem körbe.
- Na! – sértődött meg.
- Jó, te koccints a répáidra! – hagytam rá.
- Nekem van egy ötletem. – mosolygott Gabi.
- Akkor nyögd már ki! – könyörögtem.
- A 1DFamily-ra!
- A 1DFamily-ra! – ismételtük.
- Fenékig! – kiáltott Louis.
- Uh… - húztam el a számat, miután megittam. Picit erős volt, de
lehet, hogy csak nem szoktam hozzá az alkoholhoz.
- Na, Niall, most mi lesz? – nézett rá Liam.
- Egy pohár még elmegy! – néztem rá szúrós szemmel.
- Jó, de nem több. – kacsintott, majd elmentek valahova Dani-vel.
- Remélem, Gabi nem issza le magát nagyon… - jegyeztem meg
aggódva. – Ki tudja, mit fog akkor csinálni.
- Szerencsés, hogy ilyen barátnője lehet. – húzott magához Niall.
- Hát… szerintem ő más véleményen van, de legyen, ahogy gondolod…
- öleltem át.
Végül is egész jól alakult
az este. Találkoztunk Kelly Clarkson-nal és Simon-nal is. Niall mindenkinek
bemutatott, aki csak ismert és látszott rajta, hogy nagyon boldog volt.
- Hol vannak Harry-ék? –
jött oda hozzánk El.
- Nem tudom, mióta koccintottunk
nem láttam őket. – mondtam.
- Itt vagyunk, nyugi! – jöttek
az emlegetett jómadarak.
- Hol a fenében voltatok?
Mindenhol titeket kerestünk! – borult ki Eleanor.
- Jó, bocsi. Most már itt
vagyunk, de miért kellettünk?
- Mert megyünk haza. Louis
és Zayn kicsit sokat ittak, és ahogy látom te is. – nézett Harry-re.
- Oké, akkor induljunk! –mondtam.
*otthon*
Mire hazaértünk, mindenki
fáradt volt és egyből ment lefeküdni. Én is már ruhástul dőltem be az ágyba.
- Jó éjt, Reni.
- Jó éjt, Niall. – mondtam,
miközben hozzábújtam, majd hamar elaludtam.
Másnap egy olyan dolog
történt, amire senki sem számított…
Szupii.
VálaszTörlésDE
KOMOLYAN??
itt hagyod abba?
az eszem meg áll.